arrow-downburgerchev-downclosedepartmentdownloadglobeloaderlocationloginmagnifiersearchuser facebooklinkedintwitterxingyoutube atbechczdeesfrgbhuieitnlplsk

A Unite és a Yook közös projektje

A Yook szoftvercég élen jár a fenntartható fejlesztési célok terén, amely termékek karbonlábnyomát kívánja mérni, kezelni és csökkenteni. A Yook innovatív megközelítésével lehetővé teszi a cégek számára, hogy jól megalapozott döntéseket hozzanak, amelyek pozitív változásokat eredményeznek, miközben biztosítják a hiteles környezetvédelmi állításokat.

Innovációból jeles

A Yook élén Varena Junge társalapító áll, aki elhivatott vállalkozóként és klímavédelmi szakértőként 15 éves tapasztalatot szerzett a fenntarthatóság területén olyan szektorokban, mint a kereskedelem, energia és az ipar. Verena szaktérelme és pozitív változások iránt érzett szenvedélye arra ösztönözte, hogy tudományos adatokon alapuló digitális innovációkat fejlesszen ki. Gyakorlatias és eredmény-orientált megközelítése a garancia arra, hogy a Yook megoldásai lehetővé teszik az éghajlatvédelemre vonatkozó vállalati intézkedések meghozatalát.

Az alábbi videóban a Yook társalapítója megosztja szakértelmét olvasóinkkal, valamint válaszol a szén-dioxid kibocsátást és a fenntarthatósági intézkedéseket érintő kérdésekre.

Miért áll érdekében a cégeknek, hogy szén-dioxid kibocsátásukról jelentsenek?

Röviden azért, hogy megfeleljenek a szabályoknak. Valójában azonban azért, hogy a cég érdekelt felei számára megteremtse a bizalmat – legyen szó munkatársakról vagy befektetőkről. A hangsúly azonban nem magán a jelentésen van, hanem a folyamaton és azokon a tapasztalatokon, amelyeket ezáltal nyerünk. Egy megfelelően elvégzett jelentés nagyszerű klímavédelmi intézkedésekre vonatkozó tervet biztosít, segít meghatározni a kiemelten kezelendő területeket és a fejlődési lehetőségeket, valamint arra ösztönzi a cégeket, hogy betartsák a klímavédelmi célokat. Ez nem puszta felelősségtudat; ez egy lehetőség arra, hogy pozitív változásokat érjünk el.

Milyen nehézségekkel jár a jelentés elkészítése, főleg a Scope 3 kategóriában?

A kihívásokhoz sorolható az adatgyűjtés és ezek kiértékelésének módjai. Az átfogó, megbízható és pontos adatok gyűjtése rendkívül megterhelő feladat a beszállítók nagy száma és a különböző mérési módok miatt. Az adathiány, a következetlenség és az elavult információk rendkívül megbonyolítják a kibocsátásról szóló jelentések elkészítését. Annak ellenére, hogy a jelentési szabványok segítséget nyújtanak a különböző mérési módszerekhez, ezek előnyeiről és hátrányairól sajnos kevés ismeret van a cégeken belül.

Ezért vagyok az intelligens automatizálás híve. Hisz ez értékes adatokat biztosít, amellyel rengeteg időt és energiát takaríthatunk meg. Az időigényes adatgyűjtés helyett így a fő célra, a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére összpontosíthatunk.

Egy logisztikus az áruval összefüggő szén-dioxid adatokat ellenőriz a raktárban

A Unite és a Yook közös projektje

Nem könnyű feladat felismerni a környezetvédelmileg kritikus pontokat a termékek értékláncán keresztül. A Yook ezért egy olyan technológiát dolgozott ki, amely automatizálja és intelligens módon végzi el az adatgyűjtést, -tisztítást és -értékelést. Megszünteti a manuális adatgyűjtést, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy a szén-dioxid kibocsátásról szóló információkat átlássák. A tudományos szabványok és innovációk támogatásával a cégek adatokon alapuló döntéseket hozhatnak és meghatározó lépéseket tehetnek a fenntartható beszerzés, fejlesztés és értékesítés felé.

A Unite jelenleg a Yook-kal együttműködve olyan projekten dolgozik, amely a környezetvédelmileg tudatos cégek számára segít az indirekt beszerzéseik során kibocsátott szén-dioxid mérés automatizálásában. A cégek közé tartozik például az EnBW Energie Baden-Württemberg AG, Bertrandt AG, HeidelbergMaterials AG, SEW-Eurodrive GmbH & Co KG, MVV Energie AG és a Robert Bosch GmbH is. Ez az izgalmas fejlesztés merőben leegyszerűsíti a jelentési folyamatokat és tovább segíti a fenntarthatósági törekvéseket. Fő célunk, hogy a fentebb említett cégek számára segítsünk a beszerzett áruikkal összefüggő szén-dioxid kibocsátás megértésében. Csak így tudnak tudatos döntéseket hozni és a környezetvédelemhez hozzájárulni. A Unite és a Yook közös projektjében a beszerzők integrált, megbízható és megfelelő szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos adatokhoz juthatnak hozzá, amely drasztikusan lecsökkenti a manuális munkát.

Ki tudná fejteni, mit jelent a Scope 3 kategória és miért olyan fontos, hogy a szervezetek külön figyelmet fordítsanak rá?

Az ebbe a kategóriába tartozó kibocsátások – az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv megfogalmazása szerint – az ellátási láncon átívelő közvetett kibocsátások, amelyek a cégek működésén kívül esnek, azonban tevékenységeikhez szorosan kapcsolódnak. Ezek a kibocsátások az ellátási lánc egészét foglalják magukban, beleértve a beszállítókat, ügyfeleket, illetve a cégek érdekelt feleit és gyakran a vállalatok teljes szén-dioxid kibocsátásának nagy részéért felelősek. Ezek az adatok is azt támasztják alá, hogy a cégek összkibocsátásának 75-99%-áért a Scope 3 kategóriába eső kibocsátások felelősek.

Egy alkategória a beszerzett árukkal és szolgáltatásokkal hozható összefüggésbe, amelyet a Scope 3.1 kategóriának is nevezünk. Itt figyelembe kell vennünk a termékek életciklusán során keletkező szén-dioxid kibocsátást. Erre az alkategóriára vonatkozó elsődleges adatok beszerzése a beszállítóktól különösen nagy kihívást jelent.

A Scope 3 kategória, mint fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvben megfogalmazott beszámolási követelmény célja a szén-dioxid kibocsátás kiszervezésének elkerülése. Továbbá támogatja a vállalkozásokat és a beszerzési részlegegeket szén-dioxid mentesítési erőfeszítéseik során.

Az indirekt beszerzés során mely tevékenységek járulnak hozzá a Scope 3 kategóriába tartozó kibocsátásokhoz?

A termékek teljes életciklusa során folytatott tevékenységek. Ez a nyersanyagok kitermelésével kezdődik, amelyet a gyártás és a termelési folyamatok, majd a csomagolás és szállítás követ. Az ellátási láncon keresztül megtett lépések mindegyike hozzájárul a kibocsátáshoz.

A különbség a meghozott döntésekben rejlik. Például, amikor irodai eszközeinket vásároljuk meg, különböző termékek közül választhatunk. Azonban a nyersanyag-kínálatra nincs közvetlen befolyásunk. Ez befolyásolja a beszámolóhoz rendelkezésre álló részletezettségi szintet is.

A kibocsátási kategóriák ikonjai: a Scope 1,2,3 kategóriákhoz tartozó kibocsátásokat mutatja be
A kibocsátási kritériumról bővebben: A Scope 1 kategóriába közvetlen kibocsátások tartoznak, amelyeket a cégek irányíthatnak. A Scope 2 és 3 kategóriába tartozó közvetett kibocsátások cégek tevékenységeiből erednek, de nem a cégek által irányított forrásokból származnak.

Miért jelent akkora kihívást a megfelelő metódus kiválasztása?

Tulajdonképpen három különböző metódus áll rendelkezésre a tevékenységek szén-dioxid kibocsátási hatásainak értékelésére: a kiadásalapú, az átlagadatokon alapuló és a beszállító specifikus metódusok.

A beszállító specifikus metódus a legprecízebb, mert a termék vagy egy anyag életciklusának részletes adatait veszi számításba. Ezekhez az adatokhoz viszont nem feltétlenül fér hozzá egy beszerző, amely megnehezíti a folyamatokat.

Az átlagadatokon alapuló metódus, ahogy neve is sugallja, egy adott anyagegységre, folyamatra vagy cikkre vonatkozó átlagos életciklus-értékelési adatok felhasználására támaszkodik. Ez jóval általánosabb megközelítés, de kevésbé precíz a beszállító specifikus metódushoz képest.

A kiadásalapú metódust a legkönnyebb megvalósítani, hisz ez csak pénzügyi adatokat veszi figyelembe, mint például egy termék vagy egy rendelés beszerzési árát. Természetesen a legutóbbinak is léteznek korlátai. Először is, az eredmények nagymértékben eltérhetnek, mivel a kiadásalapú módszer tág kategóriákon alapszik, azaz a beszerzést nem lehet pontosan hozzárendelni a kibocsátási tényezőkhöz. Ezenkívül a kibocsátási tényezők csak átlagnak minősülnek. Ez gyakorta okoz túl- vagy alulbecsléseket. Másodszor, az áringadozás hatással van a karbonintenzitásra, például az infláció során. Végezetül, ha egy cég úgy dönt, hogy magasabb áron fektet be klímabarát termékekbe, a magasabb ár a számítási módszer miatt több szén-dioxid-kibocsátást eredményez.

A kiadásalapú metódus egyik előnye, hogy a cégek gyorsan készíthetnek jelentést a Scope 3.1 kategóriába tartozó kibocsátásokról. A kiadásalapú megközelítést ajánlott a beszállítói szint helyett a termékkategória szintjén alkalmazni, mivel így pontosabb eredmények születnek. Elmondható tehát, hogy elengedhetetlen megfontolni, mely metódus kerül kiválasztásra és korlátait is ismerni kell.

Hogyan kezeli a Yook a Scope 3 kategóriába tartozó kibocsátások kiszámításának kihívását az Unite vásárlói számára?

Örömmel tölt el minket, hogy a Unite-tal együtt dolgozunk, hisz mindketten elismerjük a tudományon alapuló gyakorlatias megoldásokat a szén-dioxid kibocsátás értékelésének kiszámításához. Tudjuk, hogy a beszerzőknek rengeteg követelménynek kell megfelelniük és nem szakértők a fenntarthatóság területén.

Ezt a kihívást orvosolva, a Yook fontos szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos adatokat biztosít a Unite számára, amely zökkenőmentesen integrálható a piactérbe. Ez modern és hatékony módon nyújt tájékoztatást a szén-dioxid kibocsátásról a Unite vásárlói számára. 

Jelenleg épp egy hibrid megközelítést tesztelünk, ahol a számítási és a feltérképezési módszereket a rendelkezésre álló adatok alapján választjuk ki. Ez a megközelítés magában foglalja a kiadásalapú, az átlagadatokon alapuló és a beszállító specifikus metódusok különböző szintjeit. Szoftverünk különböző tényezőket vesz figyelembe, beleértve a kibocsátási tényezőket, a tevékenységi adatokat és a körülményekre vonatkozó információkat, hogy átfogóan értékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását az egész értékláncban. Ezenkívül a Yook támogatja az adatok érvényesítését és a minőségellenőrzési intézkedéseket a számított kibocsátások integritásának biztosítása érdekében, és minden eredményhez pontos értéket rendel. A szoftver azonosítja és kezeli az adathiányokat, következetlenségeket és kiugró értékeket is, lehetővé téve a cégek számára, hogy pontosabb képet kapjanak az egyes megrendelések szén-dioxid kibocsátásáról.

Míg a közös együttműködés jelenlegi fókuszában az áll, hogy kategóriájában legjobb szén-dioxid-kibocsátási jelentések készüljenek, további célunk, hogy releváns környezeti adatokat szolgáltassunk a döntések meghozatalához.

Egy termék életciklusának különböző szakaszai
Kép forrása: DFGE – Institute for energy, ecology and economy

Mi a Yook szerepe a termékek karbonlábnyomának meghatározásában, illetve hogyan tud ez értéket növelni a beszállítók számára?

Intelligens algoritmusaink segítségével pillanatok alatt ki tudjuk számítani a termékek karbonlábnyomát, így elkerülhető a hónapokig tartó, hosszadalmas folyamat. Algoritmusainkat úgy terveztük, hogy kezelni tudják a hiányos és strukturálatlan adatokat, miközben tükrözik az értékláncok összetettségét és lefedik bármely termék teljes életciklusát.

A Yook egy átfogó platformmal és kiterjedt adatbázissal megbízható és részletes betekintést nyújt a termékek szén-dioxid kibocsátásainak adataiba. Ezek külső kommunikáció céljából is felhasználhatóak, amely lehetővé teszi a beszállítók számára, hogy hiteles állításokat tegyenek, és megfeleljenek a szabályozási követelményeknek. Ezenkívül értékes betekintést nyújt a szén-dioxid-mentesítési lehetőségekbe az ellátási lánc egészében és a terméktervezés szintjén, amely támogatja a megalapozott döntéshozatalt.

Miért fontos, hogy a beszállítók szén-dioxid kibocsátási adatokat biztosítanak e-katalógusaikhoz?

Egyértelmű, hogy a termékspecifikus szén-dioxid kibocsátási adatok képviselik az új normát néhány éven belül. Ezért jelentős előnyökkel jár, ha már ma elkezdjük megérteni a termékek és termékportfóliók szén-dioxid kibocsátásának hatását.

Többek között versenyelőnyt biztosít, valamint a beszállítók kitűnnek versenytársaik közül, és bizalmat teremtenek az érdekeltek között. Emellett a meglévő adatok elérhetőségének és minőségének értékelése segít a fejlesztendő területek azonosításában és a megfelelő stratégiák kidolgozásában. Végül pedig a cégek megteremthetik a szükséges kapacitásokat és szakértelmet ahhoz, hogy a jövőbeni szabályozási és piaci igényeknek eleget tegyenek.